Egy doboz cigaretta ára 2014-ben már átlagosan 1.000 Ft, így könnyen kiszámolható, hogy bizony nem nehéz egy hónapban akár 30.000 Ft-ot is elfüstölni. Ez évente 360.000 Ft költséget jelent, amelyet arra fizetünk ki, hogy az életünket módszeresen és saját akaratból megrövidítsük. Persze közben panaszkodunk, hogy nincs pénzünk félretenni, és hogy máról holnapra élünk, de a cigarettáról nem vagyunk hajlandóak lemondani. Nem célom, hogy a jelen cikkel bárkit is leszoktassak a dohányzásról, ha azonban annyit elérek, hogy a kedves olvasó csak néhány percig is elgondolkodik, akkor már megérte elkészíteni ezt az írást.

 

 

Kalandozzunk el egy picit és tételezzük fel, hogy ezt a havi 30.000 Ft dohánypénzt nem magunk ellen, hanem saját magunk javára fordítjuk: félretesszük a majdani nyugdíjunkra. Azzal most ne foglalkozzuk, hogy hova fizetjük be ezt a pénzt, lehet az önkéntes nyugdíjpénztár, nyesz számla vagy nyugdíjbiztosítás is, a lényeg, hogy óvatosan a költségek levonása után csak évi 2%-os reálhozammal számoljunk, azaz ennyivel lépjük túl az inflációt az évente.

 

A havi 30.000 Ft-ot tehát nem dohányárura költjük, hanem félretesszük időskorunkra. Mindezt persze kortól függően annyi ideig, ahány évünk hátra van még a nyugdíjig. A megtakarítás szépen duzzad, a lejáratkor pedig nem egy összegben kérjük a kifizetést, hanem járadékban. Havonta ugyanolyan összegű járadékban, amely természetesen követi az inflációt. A járadékot számoljuk, a nyugdíjba vonulás időpontjától számított 15 éves időszakra. Ez 65 + 15 = azaz a 80. életévünkig jár. Ma a KSH adatai szerint átlagban körülbelül ennyit él egy magyar nyugdíjas.

 

Nézzük meg, hogy ez a havi 30.000 Ft az évek, és a kamatos kamat kemény munkájának köszönhetően 15 éven keresztül mekkora nyugdíj kiegészítést jelentene nekünk. A havi privát nyugdíjjáradékot természetesen jelenértéken számoljuk ki, azaz ne azt vegyük alapul, hogy forintban akkor mennyit fogunk kapni, hanem hogy az a jövőbeni összeg az inflációt is figyelembe véve ténylegesen mennyit fog érni. Csak így kaphatunk reális képet. Íme a táblázat:

 

Időzzünk el egy picit a számok mellett és nézzük meg csak az arany középutat, azaz a 40-es korosztályt. Kedves negyvenesek! Tudtátok-e, gondoltátok-e volna, hogy havi 90.756-Ft-tal magasabb nyugdíjat fog jelenteni nektek az a tény, ha napi 1.000 Ft-ot spóroltok bármilyen rossz szokásotokon és az így kapott pénzt inkább félreteszitek magatoknak? Napi ezer szemben a havi 90 ezerrel, azt hiszem, ez egy túlontúl korrekt üzleti ajánlat.

 

Ez a szám pedig akkor válik igazán sokkolóvá, ha megnézzük, hogy ugyanezen korosztály képviselői, ugyanakkora jövedelmi szint mellett, előtakarékosság nélkül, kizárólag csak az államra támaszkodva mekkora öregségi nyugdíjra számíthatnak.

 

 

Az egyszerűség kedvéért modellezzük le az átlag magyar munkavállalót, és egyezzünk ki azzal, hogy havi 150.000 Ft-os nettó bejelentett jövedelemmel rendelkezünk. Egészítsük ki az előbbi táblázatot, és nézzük meg most azt is életkortól függően, hogy a 150.000 Ft-os nettó bejelentetett jövedelem mellett, a hatályos nyugdíjszámítási törvény szerint mekkora állami nyugdíjra számíthatunk. 

 

Egy most 40 éves munkavállaló 25 év múlva, 65 éves korára a jelenlegi 150.000 Ft-os nettó jövedelme helyett mindössze 76.544 Ft-ot fog megkapni az államtól nyugdíj címén. Ez csaknem 50%-os jövedelem csökkenést jelent!

 

 

Ha pedig összevetjük ezt a jövőbeni várható állami nyugdíjat azzal a havi nyugdíjkiegészítéssel, amelyet a saját nyugdíj előtakarékosságunk termelne meg nekünk, akkor lepődünk meg igazán.

 

Az arány 118%, azaz 18%-kal több pénzt vehetünk ki havonta a „dohányzási pénz”–ből, mint amekkora az a nyugdíj, amit várhatóan az állam fog nekünk biztosítani. A kettőt együtt összeadva pedig 167.300 Ft-os összes öregségi nyugdíjunk lesz, amely viszont már több is mint a fizetésünk.