A Dunakanyar kapuja

Göd helye a térképen   

Göd a Duna bal partján, Budapesttől mintegy 20 km-re északra helyezkedik el a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Gödöllői-dombság által körbezárt medencében. Közigazgatásilag északon Sződ, Sződliget, délkeleten a Dunakeszi-Szob  2.  sz.  főútvonal, nyugaton pedig a Duna határolja. Szemközt vele, a  Duna túlpartján a Szentendrei-sziget, azon belül Pócsmegyer és Szigetmonostor található.   

Göd megközelíthetősége 

Az első gőzüzemű vasútvonalat 1846. július 15-én nyitották meg Pest-Vác  vonalon,   amely Gödöt is érintette. Budapest Nyugati pályaudvarról napjainkban is jelentős a vasúti személyszállítás ezen a szakaszon (Budapest-Dunakeszi-Göd-Vác-Szob). Személygépkocsival a főváros felől a 2-es főúton, illetve a 2/A gyorsforgalmi úton érhető el. A  300-as (Budapest-Vác) és a 301-es (Budapest-Felsőgöd) volánbuszjáratoknak több megállóhelyük van Gödön. Az iskolai időszakban közlekedő Vácot és Fótot összekötő 321-es buszjárat is három ponton érinti a várost, a 345-ös járat célja pedig a Vác és Göd Újtelep között ingázó utasok szállítása. Biciklivel Vácról és Dunakesziről lehet kényelmesen eljutni kiépített kerékpárúton.    

Göd története dióhéjban

A régészeti kutatások szerint már az írásbeliség előtt lakott település volt. A mai Göd területén található egykori római  tábor neve Contra Constantia Superior volt. Az ásatások során számos pénzérme, kerámiaedény és egy duna-parti  őrtorony került a felszínre. Nevét a Göd nemzetségről kapta, mely hivatalosan egy 1255-ös oklevélben jelent meg először.  (Ez az évszám szerepel a város címerében is.) 

A mai Göd területét a törökök sem kímélték. 1684-ig összesen 38 alkalommal dúlták fel a vidéket, végül egy Sződhöz  tartozó, kizsákmányolt, leégett pusztaként hagyták hátra. 1718-ban a Madách család uralma alá került, (nevükről utcát  is neveztek el), 1736-ban már Grassalkovich-birtok. A reformkor idején, mint szerte az országban, úgy itt is jelentős változásokat hozott a szellemi és kulturális élet felpezsdülése. 1830-ban a Mayerffyak kapták bérbe, akik felvirágoztatták a települést. 1846. július 15-én az ország első személyszállító vasútja szelte keresztül a vidéket. Iskola, posta, szeszgyár, svájci mintára épült istállók lepik el Gödöt Nemeskéri-Kiss Miklósnak hála.

Kincsem, minden idők legeredményesebb versenylova 1875-80 között Blaskovics Ernő gödi lótenyésztő istállójában élt, amely a mai napig áll, jelenleg csárdaként üzemel. A csodaló több, mint 50 versenyen indult itthon és szerte Európában. Minden alkalommal veretlenült tért haza.

Megannyi gróf és nemes építi meg villáját, kúriáját gyönyörű parkokkal a XIX. század végén. Az 1900-as évek elején 100 munkást foglalkoztató cementgyár épül, ezzel kezdetét veszi Göd XX. századi teljes kiteljesedése. 1914-ben Felsőgöd függetlenedik Sződtől és rohamos fejlődésnek indul. Megépül az eslő gyógyszertár és mozi, (ami napjainkban már nem található a városban). 1921-ben Alsógöd is kisközséggé alakul, saját iskolája és temploma lesz. A múlt század közepén hőforrásra bukkantak, később erre épült a ma is igen népszerű termálfürdő. 1970-ben Alsó- és Felsőgöd Göd néven egyesült, 1999-ben pedig városi rangot kapott.A XXI. században sem állt meg a fejlődés: megépült a Samsung gyár, a sportcsarnok, a golfhotel, befejeződött a csatornázás, az utak aszfaltozása pedig a mai napig tart...

Építészeti értékek

A város számos, a XX. század elején épült hangulatos villa mellett, egy országos jelentőséggel védett műemlékkel is rendelkezik: a volt Nemeskéri Kúriával. Az épületben jelenleg a hangulatos Szt. Hubertus étterem üzemel. A Kúria számos társadalmi eseménynek, hangversenynek is otthont ad. Jelenleg magántulajdon A város legrégibb, ma is meglévő épülete az ún. Kincsem istálló. Az épület feltehetőleg a XVII. században épült, postakocsi állomásként működött a Budapest-Vác vasútvonal elkészültéig (XIX. század közepe). A XIX. század végén versenylóistálló üzemelt benne, nevét a világ máig legeredményesebb versenylováról, Kincsemről kapta. Az épület jelenleg romos, üres, helyi védelem alatt áll. Az önkormányzat távlati terveiben kulturális célú hasznosítása szerepel Az épület előtt Göd város díszpolgárának, az 1956-os forradalom miatt kivégzett Iván-Kovács Lászlónak a szobra áll.

Természeti értékek

A város természeti értékei közül kiemelkedő a természeti értékekben gazdag Duna-partja. (5km). Három dunai strand nyújt felüdülést a nyári szezonban. A Gödi-Sziget és környéke országos szintű védelmet kapott, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A város határában gyógyhatású termálvíz található. Jelenleg egy családias, városi strandfürdőként üzemel a golfpálya tőszomszédságában. A gödi termálfürdő egész évben nyitva áll a vendégek előtt. A gödi termálvizet a szakhatóságok gyógyvíz mellett ásványvízzé is minősítették.